A Beregszász-környéki bányatavak ornitofaunájának faunisztikai vizsgálata

Abstract

A Beregszász-környéki bányatavak madárvilágát korábban még nem vonták tudományos vizsgálat alá az ornitológusok. Emiatt a bányatavak ornitofaunáját egyáltalán nem ismerjük. Ezt a hiányosságot szeretnénk kiküszöbölni jelen munkánkkal. A szóban forgó bányatavak mesterségesen létrehozott vizes élőhelyek, melyek az egykori Szernye-mocsár szomszédságában helyezkednek el, a Dédai-tó és a Tóvár Ornitológiai Rezervátum közelében (1. és 2. sz. melléklet). A témánk időszerűségét a már említett hiánypótlás mellett az is alátámasztja, hogy a madarak (különös tekintettel a vándorló vízimadarakra) életét a környezeti változások és a környezetszennyezés nagymértékben veszélyezteti. Ez sajnos nemcsak Kárpátalját sújtja, ugyanis a vizes élőhelyek kiterjedése fokozatosan visszaszorul és állapotromlásuk világszerte egyre súlyosabb problémát jelent. Továbbá a vízutánpótlásban tapasztalható ingadozások is hátrányosan befolyásolják a növény- és állatvilág fajösszetételét. A vizsgálat helyszínéül szolgáló bányatavak vízutánpótlása csupán a csapadékviszonyok függvénye, mivel tápláló, illetve levezető vízfolyásuk nincs. Kárpátalja ornitofaunájával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a területen lévő vizes élőhelyeket előszeretettel veszik igénybe a vonulás során a vándormadarak. Ennek is köszönhető, hogy a madarak fajgazdagsága jelentősnek mondható vidékünkön, hiszen a korábban történt felmérések 233-283 közötti fajszámot említenek az egész megye területére vonatkozóan (ПОТІШ, 2009). A közelmúltban a Dédai-tó és a Tóvár Ornitológiai Rezervátum területén16 és 49 volt a 2019 és 2022 között végzett ornitológiai felmérés során dokumentált fajok száma (KOLOZSVÁRI et al. 2023). Célkitűzésünk, hogy megismerjük a terület ornitofaunáját, meghatározzuk az itt megfigyelt fajok mennyiségi viszonyait, ezen adatainkat összehasonlítsuk a környékbeli vizes élőhelyek adataival, emellett szeretnénk azt is vizsgálni, hogy a megfigyelési területen tapasztalható antropogén zavaró hatások milyen formában, illetve mértékben befolyásolhatják az ornitofauna összetételét?