A munkácsi járás magyar anyanyelvű roma tanulóinak nyelvhasználatáról és nyelvi értékítéleteiről

Abstract

A romák a világ különböző részein szétszóródva élő népcsoport. Rendelkeznek saját nyelvvel, aminek különböző változatai élnek a világban. Sokuk azonban nem beszéli egyik roma nyelvjárást sem (Vekerdi 1990: 813-814). Kárpátalján is élnek a romák, akik többsége a környezeti nyelveket, azaz a magyar vagy ukrán nyelvet tekintik anyanyelvüknek, s csak néhányan ismerik saját népük nyelvének valamelyik változatát (Braun–Csernicskó–Molnár 2010: 26). Emiatt nyelvi attitűdjük is eltér a világ más pontján élő roma közösségekétől. Ugyanis a nyelvi attitűd kialakulására hatással van a környezet, maga az ország, ahol élünk, a környező népek, azok nyelvei, különböző élmények, melyek egy nyelv kapcsán érhetnek, továbbá a nem, az életkor, kulturális háttér stb. is hatást gyakorol annak kialakulására (Duray 2008: 5–6; Szabó 2008: 14). Szakdolgozatomban a munkácsi járásban található Barkaszói Középiskola, a Szernyei Általános Iskola valamint a Munkácsi 14. sz. Általános Iskola tanulóinak nyelvhasználatát, nyelvi attitűdjét vizsgáltam. Kiderült, hogy többnyire mindegyik tanuló magyar anyanyelvvel rendelkezik, s azt is használják a mindennapjaikban. Barkaszón jellemző a legkevésbé egyéb nyelvek ismerete, míg Szernyén és Munkácson nagyobb arányban fordul elő. A nyelvekhez kialakult viszonyt nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire ismerik azokat a tanulók. Így elmondható, hogy a legpozitívabban mindenki a magyar nyelvhez viszonyul. Az államnyelvet és az orosz nyelvet a barkaszói, szernyei és munkácsi tanulók negatívabban értékelik, mint a magyar nyelvet, ugyanis kevésbé használatosak ezek a nyelvek körükben. Az viszont kijelenthető, hogy Munkácson nagyobb arányban gondolják szépnek, hasznosnak, előnyösnek, könnyűnek és elismertnek ezeket a nyelveket, mint falun, ami magyarázható azzal, hogy a munkácsi tanulók városon nagyobb mértékben találkoznak az ukrán és orosz nyelvekkel. A roma nyelv felé kialakult attitűd a szernyei tanulók körében a legpozitívabb, itt fordul elő legnagyobb arányban ennek a nyelvnek az ismerete, s a barkaszói és munkácsi tanulók közül senki sem ismeri ezt a nyelvet. Munkácson azonban pozitívabban értékelik mint Barkaszón. Viszont egyértelműen kijelenthető, hogy minden vizsgált helyszínen, a többi nyelvhez mérten, a roma nyelvhez viszonyulnak a legkevésbé pozitívan. Azokban a tanulókban, akik cigánynak is tartják magukat azonban van hajlandóság a roma nyelv megtanulására, és Szernyén számos önbevallás szerinti magyar tanuló is elsajátítaná ezt a nyelvet, ha lenne rá lehetősége.