A kétnyelvűségi hatások vizsgálata a kárpátaljai vegyes tannyelvű középiskolák 10-11. osztályos diákjai körében

Abstract

Diplomamunkámban a kárpátaljai kétnyelvű középiskolák 10–11. osztályos tanulóinak nyelvhasználatát, azon belül pedig a másodnyelvi hatás jelenlétét, illetve hiányát vizsgáltam. A kutatás elvégzésével az volt a célom, hogy meggyőződjek arról, hogy a munkám elején megfogalmazott hipotézisek mennyire bizonyosodnak be. Kutatásom elvégzésével le lehet vonni azt a következtetést, hogy a kárpátaljai diákok nyelvhasználatában a másodnyelvi hatás jelen van. Legyen szó magyar nyelvű diákokról, akik nyelvhasználatára az államnyelv hat, illetve ukrán nyelvű diákokról, akik nyelvhasználatára a kisebbségi nyelv van hatással. Vannak kifejezések, amelyek kevésbé ismertek a tanulók körében, s vannak olyanok, amelyek nagyon nagymértékben elterjedtek. A kutatásom elején megfogalmazott hipotésizek alátámasztása illetve megcáfolása: - Valóban, a kárpátaljai diákok körében is használatos egy olyan csoportnyelv, amely csak és kizárólag a kétnyelvű diákokra jellemző Kárpátalján. Az általuk használt nyelvváltozatban számos olyan másodnyelvi elem jelenik meg, legyen szó személyek megszólításáról, tárgyak-, termek megnevezéséről, amely a magyarországi diáknyelvtől eltérővé teszi. Az alábbiak mind a magyar-, mind pedig az ukrán nyelvű diákokról is elmondhatóak. - Hogyha a válaszok összességét figyeljük meg, akkor kijelenthető, hogy függetlenül attól, hogy a diákok magyar- vagy ukrán anyanyelvűek, a másodnyelvi hatások intenzíven jelen vannak, nagyban befolyásolják a nyelvhasználatukat. - A válaszok elemzését elvégezve egyértelműen kijelenthető, hogy mindkét nyelv folyamatos hatással van egymásra, függetlenül attól, hogy milyen anyanyelvű diák beszédéről van szó. Lényegében a magyar anyanyelvű diákok azok, akiknek a nyelvhasználatára az államnyelv erőteljesebben hat, folyamatosan jelentkezve a kommunikációs szituációkban. Az ukrán nyelvű tanulók nyelvhasználatára is nagy hatással van a másodnyelv, viszont már nem olyan erőteljes hatás mutatható ki. - A magyar nyelvű diákok körében a kölcsönelemek sokkal nagyobb arányban van jelen, mint fordított esetben. Az ukrán anyanyelvű tanulók nyelvhasználatára is jellemző a kölcsönzés, viszont közel sem olyan arányban, mint a magyar nyelvű diákokra. Tehát a magyar anyanyelvű diákok nyelvhasználatában mutatkozik meg az erőteljesebb másodnyelvi hatás, s épül be a mindennapi kommunikációs szituációkba is. - A legtöbb választ falvakból érkező tanulóktól kaptam, hiszen mindössze 1 városi kétnyelvű iskolában lett kitöltve a kérdőív. Viszont így is nagyon magas számban jelentek meg kölcsönszavak mindkét anyanyelvű diákoknál. Hogyha több városi iskola lett volna bevonva a kutatásba, akkor valószínűleg a másodnyelvi elemek száma sokkal magasabb lenne. Ezt a hipotézist saját tapasztalatom alapján fogalmaztam meg, hiszen a mindennapjaim során érzékelem azt, hogy a másodnyelvi elem mennyivel erőteljesebben jelen van a nyelvhasználatomban, mint egy olyan személynek, aki magyar nyelvű faluból származik. - A tanulók a másodnyelvi elemeket a mindennapjaik során használják. A különböző iskolával kapcsolatos kérdések által az is bebizonyosodott, hogy még tanórákon is megjelennek azok, különböző megszólítási szituációknál. Amikor a diákoknak önállóan kellett felsorolniuk olyan kifejezéseket, amelyek kizárólag Kárpátaljára jellemzőek, nagyon sok kölcsönelem jelent meg. Ezáltal valószínűleg az is elmondható, hogy a diákok tisztában vannak ezeknek a kifejezéseknek a sztenderd változataival és használják is azokat. - A diákok többsége, függetlenül attól, hogy magyar, illetve ukrán nyelvű, tisztában van azzal, hogy a nyelvhasználatuk változó, s nagyon sok minden van rá hatással, illetve befolyásolja azt. Továbbá elmondható az is a tanulókról, hogy a másodnyelv hatásakor jelentkező különböző jelenségek: kitöltés, kizárás, szolidaritás, fordítás, idézés, ismétlés – nagyon nagymértékben megjelenik a mindennapi nyelvhasználatukban. Egyértelműen és egyhangúan kijelenthető az, hogy a Kárpátalján jelenlévő helyzetben, amikor két különböző nyelvű nép él egymás mellett, akkor a nyelveik nagy hatással vannak egymásra. A magyar és az ukrán nyelv kölcsönösen jelen van a különböző anyanyelvű beszélők nyelvhasználatában, színesíti azt. Tehát a két nyelv folytonos oda vissza való hatása jellemzi a kárpátaljai kétnyelvű beszélőket. Vizsgálatom során elértem az általam kitűzött célt, választ kaptam azokra a kérdésekre, amelyek a munkámra irányultak. Az összes általam megfogalmazott hipotézist alá tudom támasztani, illetve meg tudom cáfolni azokat. Ennek a kutatásnak az eredményei hozzájárulhatnak a kárpátaljai anyanyelvoktatás hatékonyságához, a magyar–szláv nyelvi kapcsolat vizsgálatának pontosításához.