Adalékok Gát néprajzához

Abstract

Kárpátalja magyarlakta területei gazdag és színes szövegfolklórral rendelkeznek. Ha Ung-, Ugocsa- vagy Beregvidék néprajzát vizsgálják, számos tanulmányban találunk gyűjtéseket a szövegfolklór különböző elemeinek az előfordulására. Szakdolgozatom során a beregszászi járásban elterülő Gát községgel foglalkoztam. Részletesen tártam fel és értelmeztem a szövegfolklór gyűjtésének folyamatát és válfajait. A szakirodalmi háttér bemutatását követően, a községben végeztem kutatómunkát. Irányított beszélgetéseim során 28 olyan elemet sikerült feltárnom, melyek a szövegfolklór különböző alműfajainak egyikébe tartoznak. Az adatgyűjtés, lekérdezések után a szövegfolklórkincsek szószerinti lejegyzése és értelmezése következett. Munkám során megismerkedtem azokkal a kutatókkal, illetve azokkal a munkákkal, melyek a térséggel foglalkoznak. Botlik József ír legterjedelmesebben és legátfogóbban a községről, a néprajzi említések során különös nem tér ki a szövegfolklórra. Kutatásom során igyekeztem kibővíteni az általa, s más kutatók által már közölt információkat. Szakdolgozatom eredményei között elsőként kell említenem azt, hogy 28 különböző folklórkincset sikerült feltárnom. S ez azért is fontos, mert ezt megelőzően ezek nem kerültek lejegyzésre. Másodsorban kell kiemelnem, hogy munkám aktualitása kapcsán ezek a népköltészeti alkotások egy reprezentációként szolgálnak: az elmúlt század életvitelére, gazdálkodására, paraszti életmódra, a közösség kihívásaira, történelmi folyamatokra adnak rálátást. Mindezt bizonyítják a mezőgazdasági és paraszti életvitelbe való betekintést a népmesék és népmondák (pl. Cigánymunka, Farkasfiókák, Játékok a fonóból, stb). A helyi mondák segítenek értelmezni a történelmi helyszíneket, rálátást adnak arra, hogy miként élte meg a község az adott kort (pl. Jászinó története, Elment a Péterkútra, stb). Az igaz történetek közül legtöbbször a mulatságos történetek fordultak elő. Tehát észlelhetjük azt, hogy a humor, a komikus történetek megmaradtak, átadódtak, s így pillanatnyi örömként átsegítették a társadalmat az aktuális kihívásokon (pl. Várjá Sandri…, Öreg Kurtyász, stb.). Mindezen túl rálátást kapunk az elmúlt korok különböző társadalmi csoportjainak kapcsolatára is: vincellérúr és parasztok kapcsolata, találkozási pontjai (pl. Cigánymunka, Farkasfiókák). Illetve azt is láthatjuk, hogy Gáton Isten és a vallás központi kérdésként van jelen, s így adódik át a különböző folklórkincsek által. Itt szeretném megemlíteni az Istentől való félelmet, mint erkölcsi értéket, egészen kiskorban (A kutya meg a liba). Valamint Isten szerepét akár a díszítőtárgyakon(kivarrott textíliák). De nem tekinthetünk el a hiedelemvilág mellett, s a hiedelemvilág megjelenési formáin (pl. Boszorkányság, Szemmel verés, stb.)