Történelmi-társadalmi változások Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya-trilógiájában

Abstract

A regénytrilógia utolsó darabjának megjelenése óta tizenhét év telt el. Azt a történetet, amit Nagy Zoltán Mihály mesélni kezdett a Tóth család életén keresztül, talán soha nem fog vége szakadni. Hiszen Kárpátalján nem állt meg az élet harminc évvel ezelőtt. Tragédiák, elhallgatott múlt és bántalmazások ellenére ez a közösség él, élni akar, és élni fog – ahogyan Brenzovics László kárpátaljai magyar politikus megfogalmazta. De vajon ma azért élünk- e, mert „élni kell, élni muszáj”, vagy javult a helyzet? Szakdolgozatomban Kárpátalja történelmi és társadalmi változásaival foglalkoztam Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya-regénytrilógiájának tükrében. Az 1991-es A sátán fattya, az 1996-os Tölgyek alkonya és a 2004-es A teremtés legnehezebb napja című kisregények alapján vizsgáltam meg a kárpátaljai történelmi és társadalmi változásokat 1944-től a késő 1980-as évek végéig. Dolgozatom három fő részre oszlik. Az első fő részben a regénytrilógiát mutattam be. Mindhárom mű keletkezését, stílusát és fogadtatását ismertettem, majd bővebben kifejtettem a regények cselekményét, azoknak idejét, helyszíneit, szereplőit. A második fő részben a történelmi változásokat bontottam szét a három regény alapján. A regénytrilógia első darabja, A sátán fattya, az 1940-es éveket öleli fel, így ebben a részben a málenkij robotról és a szovjet rezsim berendezkedéséről írtam. A sátán fattya- trilógia második része, a Tölgyek alkonya innen veszi fel a történet szálát, és az 1960-as évek legelejéig tart, így az alpontban a kolhozosítás, Sztálin halála, Hruscsov hatalomrakerülése, az 1956-os forradalom és az utána való időszak került górcső alá. A regénytrilógia befejező része, A teremtés legnehezebb napja az 1960-as évektől a késő 1980- as évekig való időket mutatja be. A dolgozat ezen felében olyan történelmi momentumok kerültek elemzésre, mint a brezsnyevi éra, a prágai tavasz, az 1970-es évek pangása, Brezsnyev halála és az utána történő rövid hatalomváltások, a gorbacsovi Szovjetunió és annak reformjai, illetve a kárpátaljai magyar érdekvédelem születése. A dolgozat legnagyobb részét a harmadik fejezet képezi. Itt került elemzésre a kárpátaljai magyarság sorsa a fent említett időszakot tekintve a regénytrilógia alapján. Az elemzés során a társadalom egészétől a falusi élet megváltozásán át a családok felhígulása is előtérbe került. Ezen belül a férfi és női szerepek megváltozásával foglalkoztam, amelynek prezentálásához a regény szereplőit használtam fel. Kitértem arra, hogyan forgatta fel a 157 Elhangzott a XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén Felsőszinevéren, 2019. július 4-én 45

kommunista diktatúra a kárpátaljaiak életét, hogyan éltek az emberek a legnagyobb rettegés és nyomor közepette, hogyan kellett sokáig tűrniük, és végül hogyan oldódott meg a helyzetük. Ezek a történések mély nyomot hagytak úgy a családok, mint annak tagjainak életében. A nagy politika így a kisember életét is meghatározta, sőt, felülírta. Hogy ennek milyen hatásai voltak a férfiak és nők életére, szintén taglaltam. Az elemzéseket már nem egyes regénydarabhoz kötöttem, hanem kronologikusan dolgoztam fel. A dolgozat megírásához az említett regénytrilógián kívül több kárpátaljai és magyarországi szakirodalmat – recenziókat, tanulmányokat, kritikákat stb. – használtam. A szakirodalomgyűjtés A sátán fattya esetében egyszerűbb volt, hiszen Nagy Zoltán Mihály ezen műve mára már az irodalmi kánon részévé vált. A regénytrilógia másik két részéhez viszont jócskán csekélyebb irodalom állt rendelkezésre. Itt főleg a kárpátaljai szakirodalomra hagyatkoztam. Ez is igazolja azt, hogy a regénytrilógia első darabja messze felülmúlta a többi részt úgy olvasottságában, mint elismertségében. Bár a fent említett tény nehezítette a szakdolgozat megírását, ugyanakkor a témaválasztását éppen ez motiválta. Ugyanis éppen emiatt a regény feldolgozásának lehetőségeinek tárháza állt előttem.