„Nem vagyok egy Teréz anya.”

Abstract

A tanulmány témáját a személynevek újszerű metonimikus használata képezi, melyet a kognitív nyelvészet metafora- és metonímiaelméletére alapozva kívánom kifejteni. A kognitív nyelvészet elsősorban a nyelv, a kultúra és a gondolkodás összefüggéseivel foglalkozik, álláspontja szerint az emberi gondolkodásban és megértésben, valamint a társadalmi, kulturális és pszichológiai valóságunk megalkotásában is központi szerepet játszik a metafora és a metonímia. A nyelvhasználat mögött rejlő kognitív folyamatok megteremtik a lehetőséget újszerű kifejezések alkotására és megértésére, illetve azt is lehetővé teszik, hogy jól ismert szavakat újszerű szövegkörnyezetbe helyezzünk, figuratív értelemben használjunk. Mindez vonatkozik a tulajdonnevekre is. A vizsgált nyelvi korpusz által megállapíthatjuk, hogy a személynevek figuratív jelentésének megértésekor fontos szerep jut a metonímiának és a metaforának. E két folyamat gyakran összekapcsolódik és igencsak bonyolult metonímián, vagy akár többszintű metonímián alapuló metaforikus kifejezések jöhetnek létre. Egyes kifejezések olyannyira beépültek nyelvünkbe, hogy minden megterhelés nélkül képesek vagyunk képezni és értelmezni azokat.Abstract. In der Studie geht es um die Untersuchung der metonymischen Verwendung der Eigentumsnamen, insbesondere der Personennamen von Menschen, die von der ungarischen Gesellschaft für moralische Ideale gehalten werden. Im ersten Teil werden das Bedeutungssystem der Eigennamen und die Metonymie als kognitiver Prozess erläutert. Aus der Sicht der kognitiven Linguistik dient die Metonymie als grundlegender kognitiver Prozess bei der Bedeutungsschaffung. Das gilt nicht nur für die Appellative, sondern auch für die Eigennamen, die eine speziellen referentielle Funktion erfüllen. Im weiteren werden die Forschungsergebnisse vorgestellt und analysiert.