A Kárpát-medence fogalma, lehatárolása, földrajzi fekvése

Abstract

A földrajz, kiemelten a természeti földrajz, szereti magát természettudományként meghatározni és az általa lehatárolt területi egységeket objektív valóságként kezelni. A természetföldrajzi határok egy része nem vet fel kérdéseket, például egy szigetet jól körülhatárol a partvonala (bár még ebben az esetben is vitaalapot teremthet, mondjuk, az árapály járta partszegély hovatartozása). A természetföldrajzi egységek (tájak, tájegységek) szárazföldi határai viszont a figyelembe vett szempontoktól függően sokféleképpen kijelölhetők. Maga az egyik osztályozás által határként használt átmeneti zóna (Hevesi Attila szóhasználatával tájgyepű) is képezhet egy másik osztályozásban külön egységet (az egyik térkép, például, az erdőssztyeppét külön természeti zónaként különíti el, a másik az erdőöv és a sztyeppe határaként kezeli csupán). Ennek fényében akár természetesnek is tekinthetjük a Kárpát-medence mint természetföldrajzi egység objektív létezése körüli vitákat.