A Kárpát-medence vízrajza

Abstract

A Kárpát-medence felszíni és felszín alatti vizekben egyaránt gazdag terület. A medencét csaknem minden oldalról hegyvonulatok keretezik, ahonnan a lefutó folyók nagy része a Dunába viszi a vizét. Így a Kárpát-medence szinte teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, csak az Északnyugati-Kárpátokban eredő Poprád és Dunajec szállítja vizét a Visztulán keresztül a Balti-tenger felé. A Kárpát-medence vízhálózatának tengelye a Duna, teljes hossza a forrásvidékétől a torkolatáig – a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig – 2857 km, ezzel Európa második leghosszabb folyója, teljes vízgyűjtő területe pedig közel 817000 km2 (1.6.1.1.1. ábra). A Duna 805 folyam kilométert 109 tesz meg a Dévényi-kapu és az Aldunai-szoros között. A Duna sokéves (1971–2000) középvízhozama Budapestnél 2252 m3 /s. A kiterjedt és változatos vízutánpótlást biztosító vízgyűjtő területe révén a Duna vízjárása egyenletesebb, mint a Tiszáé. A Kárpát-medence területének kevesebb, mint 1%-át foglalják el tavak. A természetes tavak nagyobb része az exogén erők hatására jött létre, kisebb számban fordulnak elő endogén eredetűek, bár ezek a Kárpát-medence legnagyobb tavai.