Kárpátalja az államszocializmus idõszakában. Megszállás és bekebelezés

Abstract

Kárpátalja, hivatalos néven Kárpátontúli terület, 1946 januárjától tartozik a Szovjetunióhoz, ekkor jön létre az új közigazgatási egység Kárpátontúli terület néven. Ennek elõtte, 1944 novembere és 1946 januárja között a régió Kárpátontúli Ukrajna néven ismert pszeudoállamként létezett. Mivel azonban az államszocializmus kialakulásához vezetõ út már az 1944. októberi szovjet megszálláskor megkezdõdik, számos, a korszakot meghatározó, az etnikai és társadalmi térszerkezetet átalakító intézkedés születik, vagy veszi kezdetét ebben az idõben, illetve a párt- és államhatalmi intézményhálózat duális szervezése is megfigyelhetõ, jelen tanulmányban is érintjük az 1944 õszétõl kezdõdõ folyamatokat, a kárpátaljai magyarságot pozícionálva a középpontba. A szovjet bekebelezés azért is jelentett korábban nem tapasztalt mértékû fordulatot Kárpátalja történetében, mivel a terület 1944-ig társadalmi, gazdasági és kulturális értelemben is Közép-Európához, azon belül a Kárpát-medencéhez tartozott, azonban az 1944-es államfordulattal egy diktatórikus, osztályalapon szervezõdõ és társadalmi jogfosztáson alapuló birodalom részévé vált, egy olyan totalitárius birodalom részévé, amelyeknek fõ jellemzõi Hannah Arendt,1 Zbigniew Brezinski vagy Carl Friedrich2 szerint a diktátor vezette egyetlen tömegpárt, az állami terror, a központosított tervgazdálkodás.