Testi és lelki egészség, sportolási szokások a főiskolai campuson a pandémia időszakában

Abstract

Az utóbbi évek robbanásszerű technológia fejlődés hatására jelentősen megváltoztott az emberek életvitele, megemelkedett az ülő életmódot folytató emberek száma, melyet tovább tetézte a Covid–19-pandémia hatása (Ráthonyi et. al. 2021). A nemkívánatos mellékhatása vagyis a mozgásszegény életmód számtalan egészséget károsító hatással jár: erek elmeszedése, infarktusveszély, nagy testsúly, állandósult idegfeszültség, csökkenő munkaképesség. Az egészség érdekében végzett testmozgás, rekreációs edzés célja a testi-lelki felfrissülés, aktív pihenés során az egészség megőrzése és fejlesztése, a tudatos és tervszerű végzése a következő hatásokkal jár: növeli a szív teljesítményét, megnő az izmokban a mitokondriumok száma, növeli a szív koszorúereinek számát, növeli az erek átmérőjét, rugalmasságát, csökkenti a vérnyomást, csökkenti a koleszterinszintet, elősegíti az ideális testsúly megtartását, megfelelő táplálkozással társítva növeli az edzés hatását, megelőzi és gyógyítja a negatív stressz mértékét (Fritz 2006). A rendszeres fizikai aktivitás és a sport az egészség fenntartásának, prevenciójának alappillére és a stresszoldó hatása a gyakorlatban is ismert széles körben, csökkenti a depresszív és pszichoszomatikus tünetképzés gyakoriságát (Müller–Bácsné Bába 2018; Petrika 2012). Életünk alapjaiban okozott változást a járványhelyzet, a távolléti oktatás bevezetésével különleges helyzet elé állította a testnevelés tantárgy folyamatát és a sporttevékenységek számos szférájában is éreztette korlátozó hatását (Tokodi et. al. 2022).