A művészeti nevelés kurrikuláris jellemzői és lehetőségei

Abstract

A rendszerváltás óta az oktatási rendszer jelentős átalakuláson ment át. A közoktatás, a kurrikulum vizsgálata évtizedek óta kiemelten foglalkoztatja a kutatókat, ugyanakkor az oktatáspolitikai változások hatására előtérbe került a képesség- és készségfejlesztés problematikája. Báthory (1997) az iskolai tanítást nem tekinti kizárólagos oktatási helyszínnek. A tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli programok jelentős szerepet töltenek be a tanköteles gyermekek nevelésében. Ez a tevékenység részét képezi a tehetséggondozásnak, gazdagításnak, dúsításnak éppúgy, mint a korrekciós vagy korrepetáló jellegű tanulmányi segítségnek is (Páskuné, 2014). Kutatók szignifikáns összefüggést találtak az iskolai lemorzsolódás és az iskolán/tanórán kívüli aktivitásban való részvétel megléte között (Bell, 1967; Mahoney – Roberts, 1997; Thomas et al., 2015). Az iskolából kimaradók esetében jelentős volt a száma azoknak a diákoknak, akik az órán kívüli aktív tevékenységekben nem vettek részt. Broh (2002) megállapítja, hogy az extrakurrikuláris tevékenység hatékony befektetés, melynek folyamatos hatásait tapasztalták más diszciplináris eredményekben. A kutatások erős pozitív kapcsolatot igazoltak az iskolai eredmények és a zenetanulás között (Kelstrom, 1998; Ponter, 1999; Deasy, 2002; Eady, 2004; Pusztai, 2009; Szűcs, 2018). Előadásunkban a vizsgált intézményekben folyó kurrikuláris művészeti nevelés helyzetét és annak eredményeit tárjuk fel, kiemelten vizsgálva az iskola által kínált extrakurrikuláris lehetőségeket az intézményvezetői kérdőívek alapján (N=30). A nyitott és zárt kérdéseket tartalmazó 39 itemes önkitöltős kérdőív mintáján alapuló kutatási megközelítés alkalmazásával célunk az intézményvezetők álláspontjának megismerése a művészeti nevelés szerepéről, szervezéséről és lehetőségeiről, az iskolai és tanórán kívüli tevékenységek meghatározó tényezőiről. A vizsgált területekre vonatkozó kortárs stratégiákon alapuló aktív művészeti attitűd kialakulása a tehetség kibontakoztatása mellett hozzájárulhat az iskolai eredményesség, a perzisztencia előmozdításához, amely ráirányítja a figyelmet a tanórán kívüli művészeti tevékenységek jelentőségére.