Népi időjóslások verifikálása statisztikai módszerekkel térségi hosszútávú adatok alapján

Abstract

Az emberi tevékenység legnagyobb része hosszú évszázadokon át a természethez való kényszerű alkalmazkodásból állt. Ahhoz, hogy ez az alkalmazkodás megfelelően működjön, meg kellett figyelni a természet jelenségeit, periodikus változásait, ezáltal fel tudtak rájuk készülni a régmúlt időkben. Az időjóslások nagy része közvetlen tapasztalatokon, hosszas megfigyeléseken alapszik. Az időjósló regulákat az évek és a hagyományok erősen megrostálták, kiszűrve a tévest, meghagyva azt, ami jól bevált. A népi időjárási megfigyelések természetesen nem vehetőek biztosra, valóságtartalmukat csak hiteles, hosszútávú mérési adatokkal lehet verifikálni. Szakdolgozatom célja a népi időjóslások verifikálása statisztikai módszerekkel térségi hosszútávú adatok alapján. Ezen kutatást megelőzte két különálló projekt, mely során a Beregszászi Meteorológiai Állomás adatsorán 10 év periódusában vizsgáltuk a népi időjárásokat. Az első kutatás során a hőmérsékletre vonatkozó, a második kutatás során a csapadékra vonatkozó regulákat vizsgáltuk (2011-2021). A kutatások konklúziójaként elmondható, hogy az időjárás dinamikus változása és az adatsor rövidsége miatt a kapott eredmények nem igazolják teljes egészében a vizsgált népi időjósló regulák hitelességét, viszont egy adott képet kaptunk arról, hogy az utóbbi évtizedben miként váltak be ezek a jóslatok. Ezen tapasztalatok eredményeként szakdolgozatomban az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorait felhasználva 122 év (1901-2022) periódusában vizsgáljuk meg 5 hőmérsékletre illetve csapadékra vonatkozó népi időjárási regula hitelességét, mindezt 5 különböző térség meteorológiai állomásának adatai alapján (Nyíregyháza, Pécs, Szombathely, Budapest, Miskolc). A regulákat különböző statisztikai módszereknek vetjük alá a hitelesség lehető legpontosabb meghatározása érdekében.