„A látszat és ami mögötte volt”

Abstract

Az oktatáspolitika olyan tükör, melyben főleg nem a jelent, hanem a jelen-meghatározta jövőt keressük és sejthetjük meg. Ezt a 20. század elején úgy fogalmazták meg, hogy akié az iskola, azé a hatalom és a jövő. Ennek igazságtartalmát a múlt század többször és több helyen is igen egyértelműen támasztotta alá. Ám nemcsak a ködös fényű óhajtott jövőkép jelenik meg az oktatást meghatározó irányelvekben, hanem tükrözi az adott jelen gazdasági és társadalmi szintjét, s egyben befolyásolja is azt. Hisz attól függően, kinek, mit, milyen formában és mélységben tanít az iskola, változhat egy közösség, régió, sőt ország gazdasági szerkezete, fejlettsége, társadalmi szerkezete, majd végül berendezkedése is. Az aktuális politika számára az oktatás alkalmas nemzedékformálásra is. Utóbbi megállapítás fokozottan igaz az autoriter és/vagy diktatórikus irányítás alatt álló országokra. Hasonló állapotok uralkodtak a Szovjetunióban az 1960-70-es években, melynek főbb oktatáspolitikai irányvonalait vázolom munkámban.