Szórványok anyanyelvi/anyanyelvű oktatásának helyzete Kárpátalján a XXI. század elején

Вантажиться...
Ескіз

Дата

Назва журналу

Номер ISSN

Назва тому

Видавець

PoliPrint Kft.

Анотація

A nemzeti kisebbségek tipológiája általában több ismérv alapján történik: számosságuk, térbeli elhelyezkedésük, identitástudatuk milyensége, gazdasági helyzetük, képzettségi szintjük, politikai szervezettségük, törvényi lehetőségeik, azon ország demokratikus berendezkedése, ahol élnek. Az adott ismérvek mértékének nagysága befolyásolja és határozza meg a nemzeti kisebbség érdekérvényesítési potenciáját a többségi társadalomban, saját kulturális életének folyamatos biztosítását, kulturális értékeinek és az értékeket hordozó, továbbvivő nemzeti elitjének reprodukcióját. Az ismérvek alapján egy-egy nemzeti kisebbség erős pozíciókkal rendelkezik, képes önálló közösségi életre, és közösségként integrálódik a többségi nemzetbe, vagyis kollektív jogokat igényel. Amennyiben ezen ismérvek valamelyike gyengül, úgy egyre inkább szétzilálódik a közösség és az érdekérvényesítési potenciájának gyengülése kapcsán, annak tagjai egyre inkább a kisebbségi lét kihívásaira adott válaszként az egyéni megoldásnak tekinthető asszimiláció irányába mozdul el. A nemzeti kisebbségek helyzetét meghatározó ismérvek mértéke állandóan változik. Fontos, hogy odafigyeljünk a változásokra, annak folyamatára, fázisaira. Az előbbiekből következik, hogy egyrészt egy-egy kisebbség helyzetének meghatározásakor mindig bizonyos térbeli és időbeli korlátok figyelembe vételével kell megtennünk következtetéseinket, hogy megállapításaink érvényesek és hitelesek legyenek. A társadalom dinamikájából következik, hogy azon belül a különböző pozíciókkal rendelékező nemzeti kisebbségeket nem szabad összemosni, egyféleképpen kezelni igényeiket, bár ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, főleg akkor, amikor egy-egy többségi társadalomban a kisebbségek kérdéseit kell kezelni. Az államok a számukra legkezelhetőbb egységes megoldásokat ajánlják a nemzeti kisebbségeknek, a legnagyobb közös osztó kidolgozása alapján, ahelyett, hogy pozícióik szerint a legkisebb közös többszörösként szóba jöhető igényeket biztosítanák számukra.

Опис

Бібліографічний опис

In Orosz Ildikó (szerk.): Magyarok a Tisza-forrás környékén. A felső-Tisza-vidéki magyarok anyanyelvi-oktatási helyzete egy kutatás tükrében. Rákóczi-füzetek 35. Ungvár, PoliPrint Kft., 2007. pp. 10-44.

Зібрання

Endorsement

Review

Supplemented By

Referenced By

Creative Commons license

Except where otherwised noted, this item's license is described as Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States