A Kárpát-medencei magyarság oktatásterminológiai adatbázisa

Abstract

Az 1920-as trianoni események után több mint hárommillió magyar került az országhatáron kívülre. Ez az esemény a Kárpát-medencei magyarság nyelvi különfejlődéséhez vezetett, mivel a Magyarországgal szomszédos országok államnyelvei hatást gyakoroltak a kisebbségben élő magyar közösségek szókincsére és nyelvhasználatára [6]. Kárpátalján ez például a szláv nyelvekből (ukrán/orosz) átvett kölcsönszavak formájában nyilvánult meg [2]. Az elcsatolt területeken élő magyarság regionális nyelvváltozatait sokáig nem ismerték el, és csak a sztenderdet tekintették követendő példának. Ezen kívánt változtatni az a nézőpont, mely szerint a magyar egy pluricentrikus nyelv, hiszen egyszerre több országban is használják a hivatali szférában, az oktatásban, a kulturális életben és egyéb magas presztízsű nyelvhasználati színtereken [4]. E nézőpontot képviseli a 2001-ben létrejött Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat, amelynek tagjai a magyarországi nyelvészek mellett a hét elcsatolt régió (Drávaköz, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Muravidék, Őrvidék, Vajdaság) kutatói és szociolingvistái is. A magyar nyelv határtalanítása céljából létrehozták a Termini magyar–magyar szótárt és adatbázist [1], amely a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek sajátos szókincselemeit tartalmazza [5]. Az elmúlt évtizedekben tehát a nyelvi különfejlődést felváltotta a nyelvi közeledés politikája. A Termini legújabb projektje a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközponttal karöltve egy olyan oktatásterminológiai adatbázis létrehozása, amely a Magyarországon használt oktatási terminusokat felelteti meg a szomszédos országok államnyelvi ekvivalenseivel, valamint figyelmet fordít az adott államokban élő magyar kisebbségek oktatással kapcsolatos régió-specifikus kifejezéseire is. A négy évre tervezett projekt 2023 decemberében indult az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programjának részeként.