A negyedik ipari forradalom várható hatásai a felszabaduló emberi munkaerőre
Вантажиться...
Дата
Автори
Назва журналу
Номер ISSN
Назва тому
Видавець
ФОП Сабов А. М.
Анотація
Tanulmányunkban a negyedik ipari forradalom várható hatásai közül a felszabaduló
emberi munkaerőre gyakorolt egyik jelentős hatását vizsgáljuk. A publikációban a termelési
folyamatok jelentős átalakulását hozó Ipar 4.0 folyamatát adózási oldalról vizsgáljuk. A
tanulmány elején a negyedik ipari forradalom rövid áttekintését adjuk. Elemzésünkben
építünk a magyarországi adórendszer 2010 óta tartó folyamatának változására, mely során a
munkát terhelő adók arányának csökkenése és a forgalmi típusú adók arányának emelkedése
figyelhető meg, illetve és az Európai Unió adórendszerének változási trendjeire.
Legfontosabb kérdésfelvetésünk, hogy a termelési folyamatok automatizálás felé
elmozdulását várhatóan milyen irányban követi majd az adórendszer átalakulása. Ezen belül
a jelenlegi nemzeti bértömeg és a jövőben várhatóan felszabaduló munkaerő százalékos
arányának szorzataként megbecsüljük az automatizáció következtében felszabaduló, illetve
átcsoportosítandó munkaerő nagyságát. Álláspontunk szerint a gépi munkával
helyettesíthető, általában mechanikus emberi munka felszabadulásával létrejövő nyílt vagy
burkolt munkanélküliség terheit alternatív megoldásokkal kezelni kell. Így előfeltevésünk,
hogy ezeket a hatásokat új típusú adóbevételi lehetőségek megteremtésével lehetséges és
szükséges ellensúlyozni. Ezen új adók nem az élőmunkát fogják terhelni, hanem vagy újabb
fogyasztási-forgalmi adóterhet jelentenek majd, vagy az automatizálás folyamatára
rakódnak. Így az emberi munka méltóságát felemelhetjük azáltal, hogy megszabadítjuk
adóterhétől, ami által versenyképessége növekszik s elveszíti tárgyi eszközre utaló jellegét.
A felszabaduló munkaerő arányának becslése a tanulmány érzékeny pontja, ezért három megközelítést is alapul veszünk. Kerekes Sándor megközelítését, Kevin Kelly
megközelítését és visszautalunk Keynes „technológiai munkanélküliség” elméletére.
Mindemellett dolgozatunkban három hipotézist fogalmaztunk meg. (H1) Első
hipotézisünk szerint az automatizálással a gazdasági alanyok versenyképessége javul, hiszen
az élőmunkára rakódott ezen költségelemektől a vállalkozások megszabadulnak. (H2) A
második kulcsgondolatunk szerint az automatizáció a termékek egységköltségeit csökkenti.
Ez a monetáris politika oldaláról csökkenti (csökkentheti) a termékek eladási árát, azaz
antiinflációs hatású folyamat. (H3) Harmadik hipotézisünk szerint a termelési költségek
csökkentése fiskális oldalról a fizetendő általános forgalmi adó mérséklését vonja maga után.
A gépi munkával helyettesíthető, általában mechanikus emberi munka felszabadulásával
létrejövő nyílt vagy burkolt munkanélküliség terheit a jövőben új típusú adóbevételi
lehetőségek megteremtésével lehetséges és szükséges ellensúlyozni. Ezen új adók nem az
élőmunkát fogják terhelni, hanem vagy újabb fogyasztási-forgalmi adóterhet jelentenek
majd, vagy az automatizálás folyamatát fogják valamilyen módon megadóztatni.
Опис
https://opac3.brff.monguz.hu/hu/record/-/record/bibBRF00007679
Бібліографічний опис
In Бачо Р. Й. та ін. (ред. кол.): Вплив обліку та фінансів на розвиток економічних процесів. Тези міжнародної наукової економічної конференції у м. Берегове, 17-18 травня 2019 р. Ужгород, ФОП Сабов А. М., 2019. с. 265-266.
Endorsement
Review
Supplemented By
Referenced By
Creative Commons license
Except where otherwised noted, this item's license is described as Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States
