A Szovjetunió nyelvpolitikája (1945–1991)
Argumentum-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete
A Szovjetunió politikájának központi célja az egységes, társadalmi osztályok és nemzetiségek nélküli szovjet társadalom kialakítása volt. A „szovjet nép" érintkezési nyelveként az oroszt képzelték el. Ennek megfelelően a nyelvpolitika iránya az oroszosítás volt.
Az ukránok és a kisebbségek oroszosításának rendelték alá az oktatást és az ideológiai nevelést Kárpátalján is. Az asszimilációs politikát szolgálta az orosz és az ukrán nyelv közötti különbségek fokozatos csökkentése a nyelvek fejlődésébe való külső beavatkozás is.
Az orosznak mint a nemzetek közötti érintkezés nyelvének a használata jelentősen
korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát a társadalmi élet számos területén. A kisebbségi tannyelvű iskolák, a nemzetiségek nyelvén megjelentett lapok és szépirodalom is elsősorban az ideológiai és internacionalista nevelést szolgálta.
http://mek.oszk.hu/16900/16932/16932.pdf
https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/133844
https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/133844
In Fedinec Csilla, Vehes Mikola (főszerk.): Kárpátalja 1919-2009: történelem, politika, kultúra. Budapest, Argumentum-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete. 2010. pp. 593-605.
