A Szovjetunió nyelvpolitikája (1945–1991)

Abstract

A Szovjetunió politikájának központi célja az egységes, társadalmi osztályok és nemzetiségek nélküli szovjet társadalom kialakítása volt. A „szovjet nép" érintkezési nyelveként az oroszt képzelték el. Ennek megfelelően a nyelvpolitika iránya az oroszosítás volt. Az ukránok és a kisebbségek oroszosításának rendelték alá az oktatást és az ideológiai nevelést Kárpátalján is. Az asszimilációs politikát szolgálta az orosz és az ukrán nyelv közötti különbségek fokozatos csökkentése a nyelvek fejlődésébe való külső beavatkozás is. Az orosznak mint a nemzetek közötti érintkezés nyelvének a használata jelentősen korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát a társadalmi élet számos területén. A kisebbségi tannyelvű iskolák, a nemzetiségek nyelvén megjelentett lapok és szépirodalom is elsősorban az ideológiai és internacionalista nevelést szolgálta.